4. fejezet - Megcsókolt újból

-E-ezt meg mi-ért?-érdeklődtem, miután véget ért a tökéletes pillanatunk.-És ezt nehogy úgy vedd, hogy nem jött be!-mosolyogtam rá.
-Elég sokáig kellett erre várnom. Most végre megtehettem. Jó éjszakát Grace.-mosolygott vissza és egy puszit nyomott a homlokomra, majd elment.
-Jó éjt Harry.-suttogtam neki.
Még egy fél percig ugyan úgy ott álltam az ajtó előtt, fél mosollyal az arcomon. Ez egyszerűen hihetetlen volt. Meg most is érzem a tökéletes ajkait az enyémen.
Végre sikerült kinyitnom az ajtót. Miután beléptem, magam után vissza zártam, majd felkapcsoltam a lámpát. Ránéztem a telefonom kijelzőjére, hogy megbizonyosodjak az időről. Az óra 9:14-et mutat.
-Jól van. Nincs is olyan késő. Szóval nem muszáj olyan halknak lennem.-gondoltam magamban. Úgy, hogy csak simán elhúztam a sötétítő függönyt az ajtó elől, és bementem az előszobába. Levettem a cipőmet, majd lábujj hegyen elmentem a cuccomig. Kivettem belőle a szükséges dolgaimat, majd elsurrantam a fürdőig. Szerencsére ez a helyiség van a legmesszebb apáék hálószobájától. Ezzel a tudattal abbahagytam az osonást és bekapcsolva a telefonom zenelejátszóját tombolni kezdtem rá. Így elég sokáig tartott míg megfürödtem, le mostam a sminket és átöltöztem a megfelelő ruházatomba, a kedvenc pizsamámba.

Vissza fele nagyon sötét volt, ezért eléggé meglepett a találkozásom apukámmal.

-Oh, te jó Ég. Apa! Megijesztettel!
-Jaj bocsánat Kincsem, nem akartalak. De mégis mikor és mivel jöttél haza?-kérdezte azonnal.
-Ha a 15 perces fürdésemet is beleszámítjuk, akkor egy 20 perce. Egyébként pedig, gyalog jöttem, mert Harry haza kísért.-válaszoltam a kérdésére, majd gyors elcsusszantam mellette, hogy véget vethessek a kérdezősködésnek. Bedugtam a fülesemet és ismét egy dalra bíztam magam. A zene mindig át tudott segíteni mindenen. Nem is tudom mi lenne most velem nélküle.

Lefeküdtem a kanapéra, ahol mostanában alszom. Egy kicsit meg böngésztem az internetet a telefonomon. Az oldalamra fordultam, arccal befelé. Hallottam, ahogy apa vissza megy a szobájába és lefekszik. Gondoltam végre nyugtom lehet és alszok egy jót. Elég hamar elaludtam; vagyis inkább így emlékszem. Ám hajnali 4 órakor arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj a hasam és ez együtt járt a fejfájással is.
-Nem lehet igaz. Erre egyáltalán nem volt szükségem.-mormogtam magamnak, majd felkeltem a fekvőhelyemről és elballagtam a gyógyszeres kosárig. Leemeltem, és kivettem belőle egy Algopirint.-Remélem minél hamarabb hatni fog, különben megőrülök.-a hasamat szorítva, görnyedten eljutottam a konyháig, ahol engedtem egy kis vizet a pohárba, majd kortyolva belőle, lehúztam vele a gyógyszert.-Csak haladjon. Visszabaktattam a kanapéra és magzat pózba összekuporodtam, hogy enyhítsek addig is a fájdalmamon. Így még nem fájt. Nem tudom, hogy hirtelen mi bajom lett. Rég volt már ilyen is, hogy az éjszaka közepén felébredek. Ahogy a fájdalom csillapító kezdte elérni hatását, én úgy szenderedtem el.

Másnap reggel egy SMS ébresztett. Eléggé álmosan, de erőt merítve a tegnap este boldogságából, megnyitottam azt.

'Ma este ismétlés?! x H'

A legelső reagálásom az volt, hogy mégis honnan tudja a számomat?! Aztán belenyugodtam és ez érdekelt a legkevésbé. Gyors vissza írtam én is neki.

'Avass be a tervedbe, és esetleg lehet róla szó! ;) x G'

Letettem a készüléket a kis dohányzó asztalra, és kimentem a konyhába egy pohár vízért. Csak ezután néztem rá az órára. Fél 9 volt még csak. Apáék ilyenkor mindig elmennek bevásárolni reggelire, ebédre és uzsonnára, amit nem mellesleg nassolásként emlegetjük. Daisy pedig bőven húzza még a lóbőrt. Ismerem már eléggé. Szóval, mondhatni egyedül voltam. Bementem a fürdőbe, hogy befesthessem a szempillám, ugyan is enélkül egy meztelen csigának érezném magam. Vissza meneteltem a helyemhez, de út közben felkaptam a telefonom és felnyitottam, még a távirányítóval beizzítottam a TV készüléket. Nem nagyon érdekelt, hogy melyik csatornán volt. Így csak a mobilommal foglalkoztam.

*Nincs olvasatlan üzenete*

Talán túl korán néztem meg. Gondoltam meg a nagy várakozásban felöltözök. Addig is elütöm valamivel az időt. Majd előkeresgettem valami normális göncöt magamra. Elkezdtem hát felvenni. Éppen a gatyámat húztam volna fel utolsóként, amikor csöngettek. Gyors kiabáltam egy 'Mindjárt megyek'-et, felhúztam a nadrágom, begomboltam. Egy kicsit még beletúrtam a hajamba, majd mentem kinyitni az ajtót. Azt hittem, hogy apáék elfelejtettek kulcsot vinni, vagy valami ilyesmi. De aztán eszembe jutott, hogy akkor mivel zárták volna be?! Elkezdett érdekelni az ajtó előtt álló személy. Végre elértem az ajtóhoz.

-Oh, hát..öhm..te..mit.. keresel itt?-kérdeztem meg tőle, és olyan gyorsan ahogy csak tudtam kivűlről behajtottam a bejáratot.-Reggel 10 óra van!
-Igen, tudom.-válaszolt dörmögős hangjával nekem.-Ugye nem reggeliztél még?
-N-nem. Miért?-kérdeztem érthetetlenül, hiszen nem tudtam mit akar ebből kihozni.
-Akkor, nyomás! Cipőt fel és irány egy villás reggeli, egy fergetegesen jóképű, aranyos, udvarias fiatalemberrel..
-Barney Stinson-nal?-szakítottam félbe.
-Hehe-haha, nagyon vicces voltál, mit ne mondjak!-tetette a nevetését.-Természetesen, Velem!
-Nos, miért is ne?! Két percet tudsz várni a kedvemért?-fordultam vissza az ajtóból.
-Ahogy kívánod, én itt várlak, csak siess!
-Úgy lesz!-küldtem neki egy puszit a kezemmel, majd becsuktam az ajtót és ugrálva mentem el keresgélni egy kis papír-t. Hamar megtaláltam és hozzá egy tollat is, majd írni kezdtem.

'Apa, Angi, Daisy! Elmentem Harry-vel reggelizni, legkésőbb ebédre itthon leszek! Bocsánat, de majd jövök! puszi: Grace'

Kiraktam egy hűtőmágnessel a frigo-ra, majd zsebre nyomtam a telefonomat, kikapcsoltam a televíziót. Elmentem felvenni a cipőmet; miután kész voltam már csak a kulcsomat fogtam meg, majd kimentem és magam után bezárva az ajtót zsebre raktam.

-Na? Merre?
-Csak gyere velem. Elviszlek egy sokkal szebb és nyugodtabb helyre, és megígérem itt és most neked, hogy nem fogok inni!
-Szavadon foglak!-vigyorogtam rá, és már el is indultunk. Egy 5 perces séta után, végre oda értünk a reggeliző helyünkre.
-Uram Isten. Ez gyönyörű hely!-álltam meg a bejáratnál, amikor Harry kinyitotta nekem az ajtót.
-Igen, tudom. És az egész a miénk, ma délelőttre.-invitált be a kezével.
Leültünk az egyedüli olyan asztalhoz, amelyik meg volt terítve. Két fő személyére. Egy pincér ért oda hozzánk, mihelyst mind a ketten elfoglaltuk magunkat az ülésen. Felvette a rendelésünket és már ment is leadni.
-E-ezt meg hogy sikerült elintézned?-vontam kérdőre.
-Tudod, ez az étterem a családunké. Még a nagyapám dédije nyitotta meg. Azóta ebben a családban fiúról fiúra száll.-válaszolt.
-Itt van az italuk. Az ételt nem sokára elkészítik.-jött oda a felszolgáló az innivalóval.
-Nagyon köszönjük szépen.-bólintott neki.
Egy kicsit még beszélgettünk. Elmesélte az elképzeléseit a jövőjéről és a családi történetüket is firtattuk egy kicsit. A társalgás abba maradt, amikor megjelent a szakács a reggelinkkel. Elém rakta a tojásos omlettet, sajttal. Harry-nek pedig tükör tojásos szendvicset.
-Jó étvágyat kívánok Önöknek.-ment vissza a konyhára.
-Köszönjük szépen!-szóltam utána.
Éppen szórni akartam a sajtot az ételemre, amikor egy pár kis reszelék darab, nem a tányéromon, hanem az ölemben landolt.
-Oh, a francba.-néztem le, annak a reményében, hogy megtalálom a kis darabot. Csak arra lettem figyelmes, hogy Harry elkezd kuncogni.
-Ne nevess, mert nem volt vicces!-szóltam rá egy kis szarkazmussal.
-Én?! Nem is nevetek! Miről beszélsz?-próbálta elfojtani a nevetését.
-Rendben. Te akartad!!-fogtam egy kis sajtot és óvatosan, de neki dobtam.-Ezt azért, mert nevettél.-és csak folytattam a dobálózást. Míg végül mind a ketten egymás ellen fordultunk és felállva kezdtünk csatázni. Amikor éppen a földön lévő 'fegyvert' akartam felvenni, Harry oda guggolt hozzám, óvatosan felemelte a fejemet az államnál fogva. Mélyen a szemembe nézett. Ő abba hagyta a szüntelen mosolygást, így csak én vigyorogtam továbbra is a történteken. Tiszta csatateret hoztunk létre, csak ketten.
-Olyan gyönyörű vagy.-törte meg a csendet. Én félre néztem, ahogy éreztem, hogy kezdek pirulni. Pedig nem vagyok egy pirulós fajta. Mire visszanéztem, Ő már teljesen közel volt hozzam, és a szánkat egymásnak nyomta, majd megcsókolt.
Megcsókolt újból. De ez más volt, mint a tegnapi. Szenvedélyesebb, jobb. Én is eléggé belelendültem. Azt vettem észre, hogy Harry egyre beljebb és beljebb húz maga után, míg keresztül mentünk egy másik ajtón egy hálószobába. Ott egy hatalmas francia ágyba huppantam bele. Én hanyatt feküdtem, és erre Ő rám mászott. Újra megcsókolt, de most már a nyelvét is átrakta. Nem igazán ellenkeztem, csak éltem a pillanatnak. Kezdte kigombolni az inget, mire én megállítottam a kezét és helyette én folytattam a műveletet. A felső egyre lentebb csúszott róla, míg végül ledobta magáról. Meztelen felső testén elidőztem egy kicsit, mire Ő egy vigyor után újra hozzám közeledett.
-Most Te jössz.-súgta meg mély, és halk hangon..